egyszerűen, szikáran fogalmaz. Részvétlenül, tényszerű leírásokkal. A látszólag érzéketlen, távolságtartó sorok mégis olvasmányosak, képszerűek. Az olvasó fantáziájára bízza, milyen környezetben peregnek le előtte a cselekmények, melyek filmszerűen, krimiszerűen, izgalmasan követik egymást. Történetei hol tárgyalóteremben játszódnak, hol kihallgatószobában, hol semleges környezetben, ahol a védőügyvéd négyszemközt beszélget kliensével, magányosan, őszintén. Ahol lelepleződhetnek a titkok. Az apró novellák a bűn, a bűntudat, a bűnhődés, a jogos, a jogtalan, vagy az esetenként elmaradó büntetés témakörét érintik. Olykor az igazságszolgáltatás fonákságait, a jog útvesztőiben elveszett igazságot helyezik a középpontba, érzékeltetve, milyen nehéz is a jogvégzetteknek a valóságban igazságot tenni."

A teljes írás elolvasható itt