"A Huszonöt év Provence-ban elsősorban életképeket, hangulatokat ad át, és igyekszik a régió minél több arcát bemutatni, teszi mindezt irodalmi köntösbe bújtatva. A regény végére érve az ötlik fel az olvasóban, hogy Peter Mayle a világ egyik legboldogabb, legelégedettebb embere lehetett, és ehhez “csak” annyit kellett tennie, hogy Provence-be költözött."

A teljes írás elolvasható itt